Asztrik (Astric, Ascheric, Asricus, Aserik, Askrik, Affricus, Anastasius)
Jegyzetek
Asztrik (Aserik, Ascheric, Ascricus, Askrik, Affricus, Assricus, Anastasius (?)) személyéről a vélemények nagyon megosztottak. ~ Szt. Adalbert köréhez tartozott, Adalbert magdeburgi székesegyházi iskolai tanítványa lehetett, aki a római Szt. Elek-kolostor szerzetese lett, itt vette fel az Anasztáz nevet, majd meseritzi apát lett (996?). Magyarországi egyházi tisztségeivel kapcsolatban sok a bizonytalanság: pécsváradi apátsága bizonytalan, ellenben Pannonhalma vezetése biztosnak tekinthető (997–1006). 1007-től esztergomi érsek. E minőségben vett részt az 1007-es frankfurti zsinaton, 1012-ben a bambergi székesegyházban egy oltárt szentelt. Hartvik püspök legendája szerint – amely számos más elbeszélő forrás kiindulópontja lett – pécsváradi apát volt, azonos Anasztázzal, kalocsa főpapja, aki Sebestyén esztergomi érseket annak betegsége idején helyettesítette, majd Kalocsára tért vissza palliummal. Utóbbi mibenlétével (Kalocsa érseki rangját illetően), ill. az Asztrik-Anasztáz azonosítással, esztergomi szereplésével kapcsolatban a szakirodalomban vita van. Szintén vita tárgya az alapvetően a Hartvik-féle István legendában olvasható koronaküldési történet, és természetesen Asztrik ebben betöltött szerepe. Koronaszerző útjáról Hartvik mellett a Christianus-féle életrajz és a kis-lengyelországi évkönyvek, az Annales Polonorum, az Annales Sancti Crucis Polonici, az Annales Silesiaci compilati, Catalogi episcoporum Cracoviensium, Chronica principum Poloniae, a lengyel-magyar krónika is beszámolnak.
Források
Benzo, von Alba: Ad Heinricum IV. imperatorem libri VII. Szerk.: Seyffert, Hans. Hannover, 1996. (Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi, LXV. Benzo von Alba Sieben Bücher an Kaiser Heinrich IV.) Online olvasás 5.
Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Szerk.: Szentpétery, Emericus. Budapestini, 1937-1938. II. 307–309, 411, 412, 416–417.
Passio Adalberti episcopi Pragensis. Szerk.: Waitz, Georg. Hannover, 1888. (Monumenta Germaniae Historica, Scriptores in folio, XV,2. Supplementa tomorum I-XII, pars III. Supplementum tomi XIII.) 705-708. Online olvasás 706. Online olvasás
Feldolgozások
Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon. Szerk.: Bautz, Friedrich-Wilhelm.
Brackmann, Albert: Zur Entstehung des ungarischen Staates. Berlin, 1940. 17–18.
Breslau, Harry: Internationale Beziehungen im Urkundenwesen des Mittelalters. Archiv für Urkundenforschung 6 (1918), 19–76. itt: 72–73.
Buzás, Ladislaus: Ascherich. In: Neue Deutsche Biographie. I (1953) 411-412. Online olvasás Online olvasás
Érszegi, Géza: Anasztáz / Asztrik. In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk.: Beke, Margit. Budapest, 2003. 19-21.
Györffy, György: A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófia és Történettudományi Osztályának Közleményei 18 (1969), 199–225.
Györffy, György: István király és műve. Budapest, 2000. 140–144, 180–182.
Lexikon für Theologie und Kirche. Zweite Auflage. Szerk.: Höfer, Josef - Rahner, Karl.
Koszta, László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása. Pécs, 2013. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 2.)
Schünemann, Konrad: Die Deutsche in Ungarn bis zum 12. Jahrhundert. Berlin - Leipzig, 1923. 36–37, 46–47.
Schünemann, Konrad: Ungarn in der Missions- und Kirchenpolitik des sächischen Kaiser. Deutsche-Ungarische Heimatblätter 1 (1929), 65–71, 119–123.
Thoroczkay, Gábor: As(e)rik-Anasztáz érsek és Sobottin kapcsolata. In: Thoroczkay, Gábor: Írások az Árpád-korról – Történeti és historiográfiai tanulmányok. Budapest, 2009. 23-32.
Thoroczkay, Gábor: Az első magyarországi érsekek kérdéséhez. In: Thoroczkay, Gábor: Írások az Árpád-korról – Történeti és historiográfiai tanulmányok. Budapest, 2009. 9-21.
Uhlirz, Mathilde: Otto III. (983–1002). Berlin, 1954. (Jahrbücher des Deutschen Reiches unter Otto II. und Otto III. II.) 566–571.
Veszprémy, László: Asztrik. In: Korai magyar történeti lexikon. 9–14. század. Szerk.: Kristó, Gyula - Makk, Ferenc - Engel, Pál. (1994) 68. 68..
Voigt, Hermann Gottlieb: Brun von Qerfurt. Mönch, Eremit, Erzbischof der Heiden und Martyrer. Stuttgart, 1907. 325–327.
Voigt, Hermann Gottlieb: Der Vervasser der römischen Vita des heiligen Adalbert. Prag, 1904.
Wolter, Heinz: Die Synoden im Reichsgebiet in Reichsitalien von 916 bis 1056. Paderborn, 1988. (Konziliengeschichte. Reihe A, Darstellungen 9.) 325–327.
