Hugolinus de Frescobaldis (Hugolinus de Frescobaldis, Hugolinus natus Tadei de Frescobaldis)
Jegyzetek
Landulfus de Brancatiis nápolyi érsek, a S. Angelus in foro piscium szerpap-bíborosának kamarása (1311-?), nógrádi esperes (1311-1314?), feltehetőleg Thomas de Frescobaldis rokona, talán testvére, Landulfus familiájának tagja, neki köszönhette egyházi tisztségeit, amelyeket Thomas halálával nyert el.
Kéziratos források
Archivio Apostolico Vaticano. Registra Vaticana vol. 58, fol. 208r.
Források
Regestum Clementis papae V ex Vaticanis archetypis Sanctissimi domini nostris Leonis XIII pontificis maximi iussu et munificentia nunc primum editum cura et studio Monachorum Ordinis S. Benedicti. Roma, 1884–1892. nr. 7252.
Feldolgozások
C. Tóth , Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100–1543. Budapest, 2019. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 9.) 89.
Kiss, Gergely: „Facultatem concedit conferendi beneficia”. Külföldiek magyarországi egyházi javadalmakban a 14. század első felében. In: Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi tanulmányok Font Márta professzor asszony 70. születésnapjára. Szerk.: Bagi, Dániel - Barabás, Gábor - Fedeles, Tamás - Kiss, Gergely. Pécs, 2022. 321-353. itt: 333-334., 339. nr. 1.
Maléth, Ágnes: A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában (1301–1342). Pécs, 2020. (DeLegatOnline Könyvek 2.) 286., nr. 64.