Hugó IV (Hugh IV, Hugo)
Jegyzetek
Diakónus-bíboros (Szt. Kozma és Damján, 1108–1116). Első alkalommal 1105-ben tűnik fel a pápai kúriában, majd 1107 júliusában, elkísérte II. Paszkál pápát Valenciába. 1108. május 8-án már bíborosként szerepel pápai oklevélben. Neve felbukkan egy 1112. június 19-i oklevélben is, ám ekkor a Szt. Kozma és Damján-egyház élén már más (Peter Pierleoni) állt. Ez valószínűleg tévedés, mert Peter Pierleoni 1116. március 24. és 1120. május 21. között bírta ezt a bíborosi címet. 1121-ben már mint vicarius és S. Maria in Trastevere szerpap-bíborosa tűnik fel.
Feldolgozások
Brixius, Johannes Matthias: Die Mitglieder des Kardinalkollegiums von 1130–1181. Berlin, 1912. 38, nr. 33.
Hüls, Rudolf: Kardinäle, Klerus und Kirchen Roms 1049–1130. Tübingen, 1977. (Bibliothek des Deutschen Historischen Institut in Rom 48.) 224–225.
Klewitz, Hans Walter: Reformpapsttum und Kardinalkolleg. Darmstadt, 1957. 131.
Obermayer-Marnach, Eva: Das Kardinalkollegium in der Zeit von 1070 bis 1130. Ein Beitrag zur Geschichte des Kardinalates im Mittelalter. Wien, 1948. 89.
Tillmann, Helene: Die päpstliche Legaten in England bis zur Beendigung der Legation Gualas (1218). Bonn, 1926. 26.
Tillmann, Helene: Ricerche sull’origine dei membri del Collegio cardinalizio nel XII secolo. II/1. Rivista di storia della Chiesa in Italia 26 (1972), 313-353. itt: 323.
