Teuzo I (Teuzo I)
Jegyzetek
A kérdéses személy egyetlen alkalommal jelenik meg a korabeli forrásokban: II. Gelasius levelében, amelyet 1118. április 13-án Capuából írt Kuno, palestrinai püspöknek. A levél Teuzot két másik személy, Romanus és Centius társaságában említi, mindhármukat, mint ravennai Wibert, azaz III. Kelemen ellenpápa híveiként szerepelteti. Kétségkívül valós személyről van szó, hiszen mind Romanus, mind Centius említése arra vall, hogy a levél írója pontos ismeretekkel rendelkezett az egykori ellenpápa híveiről. Ennek alapján nem vonható kétségbe, hogy az itt szereplő Teuzo ténylegesen az ellenpápa, III. Kelemen híve volt. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy eme Teuzo neve máshol nem fordul elő, még ravennai Wibert levelezésében sem. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az I. László király és IV. Henrik között létrejött szövetségre vonatkozó források ezt az eseményt kifejezetten úgy állítják be, hogy a megegyezés a király és a császár között jött létre, nem pedig a király és az ellenpápa között. Ennek ellenére a német szakirodalomban felmerült (Klewitz, Jordan, Becker), hogy a somogyvári apátság alapításánál jelen levő Teuzo (a jelen adatbázisban: Teuzo II) és az itt említett személy azonosak.
Feldolgozások
Becker, Alphons: Papst Urban II. (1088–1099) I. Herkunft und kirchliche Laufbahn. Der Papst und die lateinische Christenheit. Stuttgart, 1964. (Schriften der Monumenta Germaniae historica 19/1.) 167.
Jordan, Karl: Die Stellung Wiberts von Ravenna in der Publizistik des Investiturstreits. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 62 (1954), 155-164. itt: 156.
Kehr, Paul Fridolin: Zur Geschichte Wiberts von Ravenna (Clemens III.). Sitzungberichte der Preussischen Akademie des Wissenschaften Sitzung der philosophisch-historischen Klasse vom 7. April.I-II. Berlin, 1921-1922. I. 361. 2. jegyzet.
Kiss, Gergely: „Teuzo sancte Romane Ecclesie legatus … Teuzo cardinalis”. Adalékok az I. László-kori pápai-magyar kapcsolatok történetéhez. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk.: Piti, Ferenc - Szabados, György. Szeged, 2000. 265-276. itt: 269.
Kiss, Gergely: « Teuzo sancte Romane Ecclesie legatus … Teuzo cardinalis ». Contribution aux relations de la Papauté et du roi hongrois Ladislas Ier à la fin du XIe siècle. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis. Dissertationes historicae collectae per Cathedram Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis - A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Közleményei.V. Szerk.: Font, Márta - Kiss, Gergely. Pécs, 2009. 29-39. Online olvasás itt: 32-33.
Klewitz, Hans Walter: Die Entstehung des Kardinalkollegiums. Zeitschrift der Savigny–Stiftung für Rechtsgeschichte Kanonistische Abteilung 25 (1936), 115-221. itt: 167, note 3, 172.
Makk, Ferenc: Magyar külpolitika 896–1196. I-II. Szeged, 1990. II. 94. 137. jegyzet.
